2017. január 11., szerda

A jó rendőr tízparancsolata

pixabay.com
Érdekes írásra bukkantam Rédey egyik művében, A rendőri szolgálat vezérfonala c. 1916-ban kiadott kötetben. Az Előbeszédben, ahogy Rédey nevezi, azt írja, hogy az őrszemélyzet okulására és oktatására írta a könyvet, amely "azonban - nem rendszeres tankönyv", véleménye szerint más is érhet belőle. Maga a könyv a rendőri szolgálatnak csak az általános tanításait tartalmazza, és csak ott bocsátkozik részletekbe, ahol a könnyebb és biztosabb megértés azt kívánatossá teszi.

A könyv címét Rédey saját megfogalmazása szerint a rendőri irodalom hagyományaiból vette - egészen pontosan Kedvessy György a Közrendészet vezérfonala című könyvéből (Pest, 1872), amit úgy jellemez, mint a szerző "ma már persze csak irodalomtörténeti becscsel bíró, első magyar rendőrségi oktató szakkönyve".

2017. január 3., kedd

Zsoldos Ignác és a hazai közbátorság

Wikipédia
Az 1830-as évektől kezdődően számos reformgondolat látott napvilágot a közbiztonsági rendszer, a rendőrség fejlesztésével kapcsolatban. Az egyik első ilyen reformgondolat Zsoldos Ignác nevéhez köthető. Récsei Emil mellett ő volt a magyar közigazgatási jogi irányzat elindítója is (lásd részletesebben Koi Gyula PhD értekezését), a helyi közigazgatás kérdéseinek egyik első tanulmányozója volt.

2016. december 16., péntek

Rédey Miklós

Wikipédia
Rédey Miklóst Tisza Miksa Magyarország rendőrségének rövid története (1925) című munkájában a magyar rendőri szakirodalom legrégibb aktív művelőjének, a rendőri szakírók nesztorának nevezi. Ki is volt ő?

Rédey Miklós Rohrbacher Miklós néven látta meg a napvilágot Tatán, 1868. december 7-én. A nevét  1892-ben változtatta Rédei-re, majd a m. kir. Belügyminiszter engedélye alapján 1927-től már Rédey alakban használta. Elemi iskoláit szülővárosában, Tatán, a piac téri római katolikus fiú iskolában végezte, majd 1878-1882 között a piarista atyák négy osztályos kisgimnáziumában tanult. A gimnázium 5-8. osztályát 1887-ben a győri bencések gimnáziumában végezte el. 1891-ben szerzett jogi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.

2016. december 2., péntek

Májlevestől a betyártarjáig

A Közbiztonság Mutatványlapjának megjelenésekor, 1869 júliusában, a szerkesztő Forster József még nem gondolhatta, hogy egyszer majd számára is aktualitása lesz a Vegyesek rovatban megjelent Májleves című rövid írásnak. Miután a lap több alkalommal is igen keményre sikeredett kritikát fogalmazott meg a pesti rendőrség és akkori vezetője, Thaisz Elek főkapitány ellen, 1870-ben az elkövetett sajtóvétség miatt a váci államfogházban kényszerült eltölteni három hónapot.

A közzétett rövid cikk a fegyencek számára készülő májleves receptjét ismerteti:
A fegyházak élelmezőit figyelmeztetjük, hogy oly napokon, mikor a fegyenczek részére marhahús nem főzetik, ezen olcsó, és mégis tápláló és ízletes leves készítése s kiszolgáltatása által szerencsétlen embertársaik sorsán könnyítsenek.

Előállítási módja ez: Egy személyre 2 lat nyers marhamáj és 1 lat zsír, 1 lat vereshagymával, egy kevés petrezselyem zöldjével és köménymaggal megpiríttatik, egy meszely vízzel feleresztetik, megsózatik és felforrása után kiosztatik.
(Közbiztonság. - 1. évf. Mutatványlap (1869. júl.), p. 3.)

pixabay.com
A rendőrségi szaksajtó és a gasztronómia kapcsolata napjainkban sem elhanyagolható. Mint arra Tóth Sándor is utal cikkében a magát a Közbiztonság utódjának tekintő Zsaru magazin Terítéken című rovatában több éven keresztül osztottak meg recepteket a lap munkatársai, de itt van még a Bűnmegelőzési recep(t)úra című, 2013-ban kiadott online kiadvány is, melyben számtalan érdekes recept olvasható. Megismerhetjük például a tolvajrétes, a csendőrkáposzta kolbászgombóccal, bakonyi betyárnyárs vagy a betyártarja elkészítési módjait.

Források:
Tóth Sándor: Közbiztonságtól a Szajkóig
Tóth Sándor: Közbiztonsági májleves - recept

2016. november 26., szombat

A kezdetek - a Közbiztonság

Talán, érdemes a kezdettekkel kezdeni… Szóval, az első, teljes terjedelmében magyar nyelvű rendőrségi lap 1869. július-augusztusában látta meg a napvilágot Közbiztonság: rendészeti elméleti és tapasztalati ismereteket terjesztő heti szak-közlöny címmel. A mérföldkőnek számító lapindítás Forster József (1831-1875) nevéhez fűződik.

Forrás: Krikó Edina PhD-ja

2016. november 2., szerda

A szakirodalmi múlt és jelen...

Tisza Miksa könyve az MTDA-n
A rendőrséggel kapcsolatos szakirodalom kezdeteinek szisztematikus feldolgozására eddig kevesen vállalkoztak, tematikus digitális gyűjteményt sem állított még össze senki, pedig lenne mihez nyúlni, hiszen a reformkortól kezdődően számtalan újító elképzelés látott napvilágot a hazai rendőrséggel kapcsolatban. Ezek a reformgondolatok és a rendőri munka jobbítását célzó elképzelések a korabeli napilapokban, majd a 19. sz. második felétől kezdődően a sorra megjelenő rendőri szaklapokban jelentek meg, de önálló kiadványok is készültek a témában.

2016. október 15., szombat

Bevezető...

A blog legfontosabb célja a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteinek a bemutatása. Ízelítőt szeretnék nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és  könyvekből, melyeket egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek. Nem is beszélve azokról a "tudós" rendőrökről és elkötelezett szakemberekről, akiknek ezeket az írásokat köszönhetjük!

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy fontos-e egyáltalán ez a téma? A válasz csakis az igen lehet, hiszen a jelent sohasem érthetjük meg igazán a múlt alaposabb ismerete nélkül. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a szakirodalmi előzmények tanulmányozása és a nagy elődök megismerése. Nemcsak a szakma képviselői, hanem a hétköznapi emberek számára is.

Ki volt Dorning Henrik? Mikor adták ki az első magyar nyelvű rendőrségi szaklapot? Milyen rendőrségi/rendészeti lapok jelennek meg napjainkban? Többek között ezekre a kérdésekre (is) keresem majd a választ a blogon, amely mindenki számára tartogat majd érdekes és figyelemfelkeltő írásokat...