2016. december 16., péntek

Rédey Miklós

Wikipédia
Rédey Miklóst Tisza Miksa Magyarország rendőrségének rövid története (1925) című munkájában a magyar rendőri szakirodalom legrégibb aktív művelőjének, a rendőri szakírók nesztorának nevezi. Ki is volt ő?

Rédey Miklós Rohrbacher Miklós néven látta meg a napvilágot Tatán, 1868. december 7-én. A nevét  1892-ben változtatta Rédei-re, majd a m. kir. Belügyminiszter engedélye alapján 1927-től már Rédey alakban használta. Elemi iskoláit szülővárosában, Tatán, a piac téri római katolikus fiú iskolában végezte, majd 1878-1882 között a piarista atyák négy osztályos kisgimnáziumában tanult. A gimnázium 5-8. osztályát 1887-ben a győri bencések gimnáziumában végezte el. 1891-ben szerzett jogi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Rendőrségi pályafutás
Győrben lett rendőr. Itt írta első munkáját (Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése), melyre hamar felfigyelt a szakma is. Ennek köszönhetően Sélley Sándor, a budapesti rendőrség főkapitányának meghívására 1893-tól Budapesten lett rendőrségi fogalmazó. 1896-ban lett a rendőrségi sajtóiroda vezetője, 1899-től kerületi kapitány, majd 1922-től a budapesti rendőrfőkapitány helyettese. 1926-ban vonult nyugdíjba. 1931-ben hunyt el.

Szakirodalmi tevékenység
Pályafutása során számtalan helytörténeti, jogi és rendőrségi szakcikke és írása jelent meg. Munkatársa volt a Budapesti Újságnak, a Komárom megyei Közlönynek, a Győri Közlönynek, de szerkesztette a Tata-Tóvárosi Híradót is. A mi szempontunkból talán a legfontosabb, hogy közel tíz éven át volt a Rendőrségi Lapok főmunkatársa. Bockelberg Ede rendőrfelügyelővel együtt szerkesztette a Budapesti Útmutató című rendőrségi zsebkönyvet, melyet a legénység az utcán útbaigazításul használhatott.

Legfontosabb munkái:
  1. Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése, a közigazgatás államosítására. Győr, 1892
  2. Rendőri eljárás körébe vágó rendeletek és utasítások gyűjteménye. Budapest, 1897-
  3. A nyomozási eljárás nehézségei. Budapest, 1901
  4. Budapesti útmutató: rendőrségi zsebkönyv. Budapest, 1901-1913
  5. Alaki eljárások a rendőri hatóságok előtt : iratminták... .Budapest, 1902
  6. A magyar gyülekezeti jog gyakorlati kézikönyve. Budapest, 1903
  7. Rendőrségi lexicon. Budapest, 1903 (Laky Imrével közös szerk.)
  8. Rendőri lexikon: közrendészeti és büntetőjogi tudnivalók betűrendes kézikönyve. Budapest, 1909 (Laky Imrével közös szerk.)
  9. A rendőri szolgálat vezérfonala. Budapest, 1916
  10. Bevezetés a magyar rendőrjog alaptanaiba. Budapest, 1923
Források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése